Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Sós-tó hasznosításának és hasznosíthatóságának anomáliái

2009.03.13

 A vízi ökoszisztémát széles tudományok sora vizsgálja, a hidrogeológia, a hidrológia, a hidrobilógia és természetesen a társúlt természettudományok sokasága. Ezért bizony széles körben kell tájékozódni a meglévő állapotok és a majdani használhatósági célkitűzések megfogalmazása során! Nem lehet ötletszerűen és rögtönzötten döntést hozni, a mélyebb elemzések és tudományos munkák eredményeinek figyelembevétele nélkül.

 Nyilvánvaló az is, hogy egy-egy természetes képződmény társadalmi hasznosulása akár széleskörű is lehet, természetesen a képződmény méretének, állapotának függvényében. Számtalan példa mutatkozik erre, de sajnos vannak elrettentő és bizony követésre nem alkalmas példák is a sokszínű használatra. A sokszínű és többrétű használat alapvető feltétele a használók közötti konszenzus, az önmérséklés, és a vízi ökoszisztéma védelme, a teljes tókezelés lehetőségének biztosítása, tervezése, feladat kirovása. A felsorolt feltételek alapvető szükségességét a tó jelenlegi állapota, és használata nagyon is indokolja. Indokolja továbbá a város társadalmának igénye, a tóért aggódók és a tavat használni kívánók igényrendszere is.

A Sós-tó hasznosítására vonatkozó társadalmi elképzelések

 

  1. Strand-gyógyfürdő

  Erre a célra történő hasznosulása mint egy 91-éve, 1918-ra tehető, amikor is egy háromtagú bérlőtársaság vette át az üzemeltetési jogot, és a tó vizét ekkor hivatalosan vegyelemeztette. A társaság az akkori időket megelőző infrastruktúrát létesített, mutatva ezzel azt, hogy a város elindult a polgáriasodás felé, és nagy jelentőséget tulajdonított a város természeti értékeinek turisztikai hasznosítására is.

 A korabeli dokumentumok szerint az Országos Magy. Kir. Chemiai Intézet és központi vegykisérleti állomás 2003/1917. számú vegyelemzési bizonylata szerint "a víz erősen lúgos, kénhidrogénos, sós, azonkívül alumíniumot, foszfát és vas tartalmú.". A dokumentum szól a víz gyógyhatásáról, fürdőorvos alkalmazásáról, szabad és zártfürdési lehetőségekről is, valamint  éghajlatáról, szórakozási lehetőségekről, étkezési és megközelítési lehetőségekről is. Szállodai lehetőségekről, azok árairól, a fürdő használati díjakról, és nem utolsó sorban a fürdőrendről.

 Mint a fentiek mutatják a kor akkori alföldi lehetőségeket messze meghaladó kiépítettség és színvonal jellemezte a létesítményt. Bár a II. világháborúig működött a létesítmény, de azt követően szinte az összes infrastruktúra az enyészetté és a rombolás tárgyává vált. Így aztán hasonló funkciót a tó 1945 után, egészen az 1980-as évekig nem töltött be. Ekkor az akkori KUNÉP vállalat elképzelésében jelent meg ismét a tó ilyen irányú hasznosításának és infrastruktúrájának kiépítése, és egy rövid ideig történő üzemeltetése is. A vízminőségromlás miatt azonban az 1990-es évektől az intézményesített strandolás megszűnt.

 

  2. Halgazdálkodás, horgászat

  A több mint 50-éve alakult Lokomotív Horgász Egyesület 1976 óta kapta meg a vízkezelői jogot, mely addig a teljes elhanyagoltság jellemzett. 1965-68 között a tavat lecsapolták és medrét iszapmentesítették. A tórekonstrukciós munkái eredményeként, na és az egyesület ráutaltsága miatt (a vizek tulajdonviszonyi változásai) a parti munkálatokat és annak kialakítását az egyesület horgászai végezték. Kikötőt létesítettek, valamint halnevelőt. A tagság létszámának növekedése miatt az egyesület gazdálkodása is jelentősen javult, s ez a tó halállományának bővítésében is megmutatkozott. Az egyesületi létszám az 1991-es évre 700 főre emelkedett, valamint 100 ifjúsági gyermekhorgászok száma is megnőtt. Ekkorra kijelenthető, hogy a teljes tavat a horgászok vették birtokukba, vízkezelői, illetve egyéb tókezelési jogokkal együtt. Jelenleg is ez az állapot létezik, bár a vízmennyiség ingadozása, valamint a vízminőségi adatokban bekövetkezett változások miatt, az egyesület részéről egyre erősebb igény mutatkozik a mesterséges vízpótlásra. Kétévenként kötelezett arra az egyesület, hogy szervezze meg a tó nádas állományának ritkítását, kaszálással, mely kisebb-nagyobb problémák bekövetkeztével, sokszor részben, máskor a vállaltak szerint elvégzésre is kerül.

 

  3. Szabadidő, gasztronómia

 Mint minden természetes, és mesterséges vízfelület vonzza, illetve teret biztosít a kirándulni vágyóknak, a szabadidős programok lebonyolítását, az egyéb természeti és környezetvédelmi programok színtereként is nagyon nagy szerepet tölt be a tókörnyék. A mesterségesen kialakított parkerdő, az ott létrehozott tanösvény, mely a környezettudatos magatartás megvalósulásának színtere is egyben, köztéri kemencével mely a hagyományos gasztronómiai lehetőségeket hivatott biztosítani. Természetes az is, hogy az ilyen irányú használatot igénylők további fejlesztéseket igényelnek, így a tó körüli kerékpár út megépítését, illetve egyéb infrastrukturális beruházások sürgetését, mely komfortosabbá, és színvonalasabbá tenné a tó körüli elidőzést. Lényeges elem a természethez való ragaszkodás, és természetesen jogos az aggódás is a tó állapotát illetően. De az is természetes, hogy csak az aggódás nem elégséges, a megoldásokhoz fontos a tó átfogó elemzése és hasznosulásának anomáliáinak a feltárása is.

 

 Látszólag az antagonisztikus ellentét a strand és halgazdaságot érinti leginkább, de a parti magatartásformák is okozhatnak a vízi ökoszisztémára hatást, mégpedig kedvezőtlent is. Érdemes tehát a vízi ökoszisztémát kicsit részletesebben elemezni.

 A vízi ökoszisztéma abiotikus elemei

 1. 1. A fő anionok és kationok - a kálcium és a hidrokarbonát jelentősége

 A szakirodalmak szerint a víz összes-ion tartalma alapvetően attól függ, hogy a csapadékból származó édesvíz a kőzetekből milyen és mennyi elemet képes kioldani. A víz összes-ion tartalmára a mérhető vezetőképességből lehet következtetni. A sok hidroxidot vagy szabad savat tartalmazó vizeknél a µS.cm-1 értékben kifejezett vezetőképességet 0,55 alatti vagy körüli, míg nagy sótartalmú vizeknél 0,9-hez közeli faktorral szorozva számítható ki az összes-ion koncentráció mg.l-1-ben. A tapasztalat szerint a hazai vizeknél jó közelítő érték kapható, ha 0,63-nak tekintjük ezt a faktort. Az is tapasztalat, hogy a magyarországi vizek vezetőképessége változóan magas, néhány száztól ezer µS.cm-1 között is változhat.

 A víz összes-ion tartalmát növeli a párolgás és a szerves anyagok lebomlásából felszabaduló ionok mennyisége. Halgazdálkodás esetén ezenkívül az üledékeknek, a meszezésnek és a trágyázásnak van jelentős hatása. Az iontartalmat csökkenti a csapadék és a tóvíznél kisebb ion-tartalmú vízzel történő vízcsere, vagy vízpótlás. Az alacsony összes-ion tartalom a halgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen, mert minden tókezelési bevatkozás gyors és lényeges vízminőségi változással jár együtt, pl. pH-növekedés, algásodás.

 Az összes-ion tartalom mellett a víz ion-összetétele határozza meg azt, hogy a víz mennyire alkalmas halgazdálkodásra, illetve más célra!

 Az összes-ion tartalom döntően négy fő kation (nátrium, kálium, kálcium és magnézium) és négy fő anion (szulfát, klorid, hidrokarbonát és karbonát) ekvivalens mennyiségének az összegéből adódik. A halgazdaság szempontjából az a pozitív, ha a kálcium (és a magnézium), illetve a hidrokarbonát van túlsúlyban.

 A cianobaktériumok, az algák és a szervezettebb vízinövények fotoszintézisükhöz a széndioxidot veszik fel először a vízből és így növelik a víz pH-értékét. Szabad széndioxid elfogyása után a HCO-3-ionból az alábbi képlet szerint veszik fel a szervetlen szenet:

1. Ca(HCO3)2  CO2 + H2O + CaCO3 vagy MgCO3

kicsapódnak nem növelik a víz pH-t

fotoszintézishez

2. KHCO3 vagy NaHCO3  CO2 + H2O + K2CO3 vagy Na2CO3

oldatban maradnak növelik a víz pH-t

 A gyengén oldódó kálcium- vagy magnézium-karbonát a vízből kicsapódva csupán kismértékben növeli a pH-értéket. Ezzel szemben szikes vizekben a növények fotoszintézise során keletkező Kálium- és nátrium-karbonát jobb vízoldékonysága miatt nem csapódik ki és gyakran 9, sőt 10 fölé emeli a pH-értéket.

 1.2. Vízhőmérséklet - évszakos és napi változás

 A víz sűrűsége 4oC-on a legnagyobb, ettől felfelé és lefelé csökken. A víz ezen sajátos tulajdonsága okozza azt, hogy télen a 0oC-os jég a felszínen van, míg az üledék feletti vízréteg akár 4oC-os is lehet. A nyári hőrétegzettség azért alakul ki egy tóban, mert gyorsabban felmelegedő felső vízrétegnek kisebb, a hidegebb alsó rétegének pedig nagyobb a sűrűsége.

Hőrétegzettség idején a két vízréteg sűrűsége közötti különbség olyan nagy, hogy a szél energiája már nem képes felkeverni azt. Mély tavaknál a mérsékelt égövön téli és nyári hőrrétegzettséget (stagnációt) valamint tavaszi és őszi felkeveredést (cirkulációt) lehet megfigyelni.

  2. Oldott gázok, tápelemek, szerves és szervetlen vegyületek a vízben

 2.1 Szervetlen szén- és a víz kémhatása közötti összefüggés

 A széndioxid (CO2) kis mértékben közvetlenül a levegőből, nagyobb részben a vízi szervezetek légzése útján kerül a vízbe. A szerves anyagokból aerob bomláskor teljes egészében CO2 képződik, anaerob bomláskor pedig 50-50 %-ban CO2 és metán. A vízben jól oldódó széndioxid a vízzel szénsavat (H2CO3) képez, aminek 99 %- hidrogén- (H+) és hidrokarbonát-ionra (HCO-3)  disszociál. A HCO-3 további disszociációjából H+ és karbonát (CO2-3) keletkezik.

 2.2. Szerves szén - a könnyen bontható szerves vegyületek jelentősége

 A vízi ökoszisztémákban előforduló szerves szén két részre osztható: az élettelen és az élő lebegő anyagokban/szervezetekben lévő szerves szénre. A kettő együtt adja a vízben található összes szerves szenet. Az élettelen szerves szén tovább osztható oldott és lebegő részecskékhez kötött szénre. Módszertani okok miatt az élő és az élettelen lebegő részecskék szerves része nem választható szét. A kettőt együtt összes formált (partikulált) szénnek nevezzük. A szerves anyagtól mentes szűrőlapon átszűrt vízben mérhető az összes oldott szén tartalom.

 Az élettelen lebegő részecskékhez kötött szerves szén (detritusz) általában az elpusztult élő szervezetekből és a felkeveredett üledékből származik, amihez A halastavakban jelentős adalék a halak ürüléke, az esetlegesen kijuttatott szervestrágya és az el nem fogyasztott takarmány, csali stb. A halgazdaságoknál jól bevett gyakorlat a szervestrágyázás. A detritusz a szűrő zooplankton szervezetek és a halak közvetlen tápláléka, amivel egy ideig áthidalható a fitoplankton hiánya.

 A bakteroplankton mellett az élő lebegő részecskék jellegzetes csoportja a zooplankton és a fitoplankton.

 Az oldott szerves szén az elhalt élő szervezetek bomlásakor kerül a vízbe, de tartalmazza az élő szervezetek által a környezetbe kibocsátott szerves anyagokat is. Eredetüket és kémiai természetüket tekintve nagyon változatosak. Lehetnek fehérjék, szénhidrátok, zsírok, humin-anyagok és a manapság ismét gyakrabban emlegetett biológiailag rendkívül aktív extracelluláris enzimek.

 2.3. Oldott oxigén - a hajnali oxigénhiány előrejelzése

 Az oxigén (O2) hőmérséklettől függő oldékonyságát a vízben, vagy másképpen  fogalmazva az oxigénnel 100 %-ban telített víz O2 koncentrációját tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a tóvíz levegőztetésével, vagy vízmozgatásával az adott vízhőmérsékleten növelhető az O2 koncentráció, de bizonyos értékeken felül már nem. A tóvízben délutánonként mérhető O2 koncentrációnak a telítettség (100 %) feletti része biológiai eredetű, a cianobaktériumok az algák és a szervezettebb vízinövények fotoszintéziséből származik.

 A vízi ökoszisztémák oldott O2 koncentrációja állandóan változik a biológiai, kémiai és fizikai folyamatok következtében. A tavak vizének O2 koncentrációja döntően a cianobaktériumok, az algák és a makrofitonok fotoszintézisétől és az összes vízi szervezet légzésétől függ. A nappali órákban a fotoszintézis az eufótikus rétegekben lényegesen több oxigént termel, mint amennyit elfogyaszt a légzés. Ezzel szemben éjjel nincs fotoszintézis, viszont van légzés, ami tovább fogyasztja az oxigént. A nappali O2 -termelés és a folyamatos  O2- fogyasztás miatt a tóvíz oldott O2 koncentrációja napi ritmust mutat. A legnagyobb O2 koncentráció a délutáni órákban mérhető, a legkisebb pedig közvetlenül napfelkelte előtt vagy napfelkeltekor.

 2.4. Nitrogén-formák - az ammónia-mérgezés

 A légköri nitrogénből (N2) 25oC-os vízben 12 mg.l-1 oldható, de a N2-kötésre képes cianobaktériumok kivételével a vízi szervezetek számára nem hasznosítható. A szervetlen nitrogén egyéb formái az előfordulás növekvő sorrendjében a nitrit (NO-2) a disszociálatlan (szabad) ammónia (NH3), a nitrát (NO-3) és az ammónium-ion (NH+4).

 A halak számára mérgező NH3 százalékos aránya a mért összes ammónián belül elsősorban a víz pH-értékének, másodsorban a vízhőmérsékletének a figyelembe vételével számítható. Toxikus (mérgező) koncentrációja 24-órás hatástartalomnál pontyokra 1 mg.l-1 NH3-N körül van de tartós jelenléte alacsonyabb koncentrációban (0,1 - 0,3 mg.l-1 is káros. Az NH4+ és a NO3- az algák szaporodásához szükséges hasznos ion. Az NH4+ javasolható koncentrációja a halastó vizében a toxikus NH3-ra való átalakulás lehetősége miatt legfeljebb 1 mg.l-1 NH4+-N. A NO3--N ajánlott koncentrációja 1-2 mg.l-1, bár nagyobb koncentrációja sem káros, de feleslegesnek tartott és az O2-hiányos környezetben fellépő denitrifikáció miatt is célszerűtlennek tartott.

 2.5. Kén- a kénhidrogén-mérgezés megelőzése

 A kén leggyakoribb alakja a vizekben a szulfát (SO42-). Koncentrációja és aránya az összes-ion tartalomban változó. Általában, de halastavakat tápláló vizekben különösen kedvezőtlen, ha a domináns ionok közé tartozik. A szulfát az O2-hiányos alsó hideg vízrétegben a szulfátredukáló baktériumok közreműködésével halakra toxikus kénhidrogénné (H2S) alakul.

 Az üledékben lévő gázok kiűzése az üledék mozgatásával, gereblyézésével, fésülésével lehetséges. Jelentős gázképződéskor naponta a tó 10-15 %-án mozgatható meg az üledék. Az egész tó üledékének a megbolygatásával ugyanis a metánnal együtt felszabaduló kénhidrogén halpusztulást idézhet elő. Ebben már a környék tavaihoz hasonlóan a Sós-tónak is volt része. Ha az üledékben a vizsgálatokkal szulfid mutatható ki és az üledék pH-értéke 6-6,5 alatti, akkor az üledék mozgatása előtt mészpor kivitele javasolt a pH növelésére és a kénhidrogén képződés csökkentésére.

(Felhasznált szakirodalom:  Halbiológia és haltenyésztés. (egyetemi tankönyv) Szerkesztő: Horváth László. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 431-436.)

 3. Következtetések

 Mint ahogy a fenti anyagból kiderül, bizony alapvetően nem éppen a Sós-tó a legalkalmasabb a halgazdálkodásra, a haltenyészetre. Fizikai és kémiai paraméterei nem ezt mutatják. Az is leszűrhető az anyagból, hogy a csapadékos időjárás sem, de a bizonytalan eredetű vízminőség pótlása sem a halgazdaságok álmai közé tartozik, szakmailag pedig teljes mértékben elutasítandó. Ha még hozzávesszük azt a tényt, hogy mikor és milyen okok mentén vált horgászparadicsommá a tó, és mekkora történelmi múlttal rendelkezik, akkor egyértelműen azt lehet megfogalmazni, hogy az ilyen mértékű és mérvű halgazdaság működtetése nem indokolt. Persze ezek a nyers tények, de ebben az esetben a többcélú hasznosíthatóság bizony több mint elgondolkodtató. Több lehetőség és több feladat adódik bármely üzemeltetés kapcsán, de a szinkronban történő hasznosítás majd, hogy nem elképzelhetetlen, mint ahogy eddig is sajnos elképzelhetetlen volt. Bizony bármely forma kerül előtérbe, minden esetben azt kell vizsgálni, hogy melyik az, amelyik legközelebb áll a tó természetességéhez. A halastóvá történő kialakítás "áldásos" hatása látszik, csak nehogy a tóért aggódók azzal szembesüljenek, hogy volt tó, nincs tó! A strand és gyógyvíz hasznosítás mellett azért egy, de mindenképpen fontos érv szól! Mégpedig a kénhidrogén jelenléte, na és a fejleszthetőségi lehetőségek! Bár ki tudja!

 

 Gyógyhatás és strand

 Mint az a bevezetőben említésre került, a Sós-tó strand és fűrdőzésre  való használatának 91-éves hagyománya, mondhatni mondhatni történelme van. A hajdani infrastruktúra kiépítettsége jóval a korát is meghaladta. Történhetett ez mindazért, mert az 1900-as évek elején felismerésre került az a tény, hogy balneológiai szempontból a szikes tavak kitűnően hasznosíthatók, a víz beltartalmi összetevői miatt, melynek egyik legjelentősebb összetevője a kén-hidrogén, mely bizonyos mennyiségben gyógyhatású, főleg az izületi bántalmakra, illetve számos mozgásrendszeri megbetegedésre fejti ki jótékony hatását. Természetesen a hidrokarbonát jelenléte is jelentős balneológiai szempontból.

 Az alkalmazás mellett szól az is, hogy a tó sekély, így annak fűrdőzésre való hőmérséklet beállása kiszámítható, és tartós nyár esetén szinte az egész évadban használható. Azaz kicsi a hőrétegzettsége. Ugyanakkor viszont problémának tekinthető az, hogy ezzel együtt a tó nyíltvize ritkán kerül átkeveredés stádiumába, és viszonylag kicsi a tó természetes vízmozgása is. Maga a tómeder, pedig nem kedvez a felszíni és tófenéki vízmozgásnak, ezzel együtt tehát az öntisztulási folyamata is lényegesen lassabb. A fenti probléma miatt, valamit a tó méretéből adódóan a strandcélú hasznosulás is csak kellő és szigorú önmérsékletességgel lehetséges, ellenkező esetben szintén visszafordíthatatlan ökoszisztéma változások következhetnek be, mely a vízminőség azonnali átalakulásában (kedvezőtlen) mutatható ki.

 A strandcélú hasznosulás ellen szól a jelenlegi vízminőségi eredmények, mely magas bakteriális értékeket mutat, mely az intézményes hasznosulást kérdőjelezi meg. Aggasztó lehet az is, hogy a nádas terület növekedésével, és a tó parti, peremi része az elmocsarasodás irányába halad, melynek szintén vízminőségi hatásai, és következményei vannak. Nevezetesen a kén-hidrogén termelődés a kívánatosnál nagyobb mértékben valósul meg, mely már szintén egészségre ártalmas mértéket is elérheti. A kívánt értéken felül már az emberi szervezetre mérgezőleg hat (vérméreg). A strandcélú hasznosulás esetén feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy a fenékiszap a hasznosulás idején felkeveredik. Mint ahogy általában tény az, hogy mindennek van jó és rossz oldala, így ennek is. Az iszap felkeveredése a tó nyári oxigénellátásában pozitív hatást vált, válthat ki, míg a nem kívánt nagymérvű felkeveredés a kén-hidrogének nem kívánatos mértékű kiválasztódását segíti elő, valamint a víz esztétikai tekintetben is nem kívánatos módon romlik, zavaros és nagy lebegtetett anyagtartalom miatt.

 A strandcélú hasznosulás esetén feltétlenül vizsgálni kell a tó kapacitását, és mindent el kell, kellene követni a túlterhelés elkerülése érdekében. Az is tény, hogy a meder rekonstrukció kikerülhetetlen e hasznosulás esetén is, mert csak ebben az esetben biztosítható az intézményes hasznosuláshoz elengedhetetlenül szükséges vízminőségi paraméterek. A tórekonstrukció mellett szól az az érv is, hogy a fenéken, illetve partközelben lerakódott üledék (iszap) bevizsgálása megtörtént, és az gyógyászati célokra jól hasznosítható, beltartalmi értéke a hévízi iszappal vetekszik. A nádkutú pedig kozmetikai alapanyagként szintén jól hasznosítható. Ezzel együtt a teljes nádas felszámolása nem kívánatos, mert az szintén kedvezőtlen ökoszisztéma változásokhoz vezetne.

 Mivel a hasznosulás további beruházási kényszere jelen elemzésnek nem feladata, így azzal nem kívánok foglalkozni.

Összegezve:

 A hasznosulásnak van létjogosultsága, mint történelmi múltja, illetve balneológiai minősége miatt. Az is biztosnak látszik, hogy az ilyen irányú hasznosulás is megköveteli a parti és meder rekonstrukció elvégzését, mellyel a vízháztartás és az ökoszisztéma biztosíthatóvá válik. Ennek elmaradása esetén az intézményes hasznosulás nem lehetséges. Természetes, hogy további infrastrukturális beruházási kényszer is mutatkozik, de azt jelen elemzés nem tűzte ki céljául.

  Szabadidő, Gasztronómia

 A tó közvetlen környéke napjainkban is hasznosul ilyen célokra. A telepített és most már ismét városi tulajdonba került erdőrész, a parton valaha kialakított szabadidő színterek hasznosulnak, azokat a város lakossága intenzíven használja és oktatási, egyéb célra egyre nagyobb számban igénybe is veszi.

 A további part fejlesztések elhatározása során azonban szintén figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a fejlesztések semmilyen hatást ne gyakoroljanak a tó ökoszisztémájára, vízháztartására. Ennek megfelelően a további erdőtelepítés nem kívánatos. Nem kívánatos továbbá olyan műtárgyak tervezése és kivitelezése, mely a tó körüli vízháztartásra kedvezőtlen hatást, hatásokat gyakorolna. Így nem kívánatos a tó körüli kerékpárút kivitelezése sem, mivel bizonyított tény, hogy az ilyen műtárgyak a talajvízháztartást negatív irányba befolyásolják. Száraz, szárazabb időben a tó jelen állapotában is körül kerékpározható. A műtárgy létesítésével szükségessé válna a mederszerkezet átalakítása is, a part megemelése, és az ahhoz tartozó további vízelvezető létesítmények kivitelezése is. Ezzel pedig a tó felé történő leszivárgás mértéke szenvedne csorbát. Jelen állapot alapján is bizony jelentős és nem kívánatos mennyiségű műtárgy veszi körül a tavat, és az esetleges további műtárgy (kerékpár út), a még szabad szivárgási területeket ÉK-i irányt is lezárná, ezzel együtt a teljes meder és tápterülete körkörösen elszigetelődne. A mocsaras lápos terület a további nádasodással pedig teljesen kiszáradna.

 A további erdőtelepítés ellen pedig az szól, hogy az erdők magas vízigénye és kipárolgása, valamint a csapadékvíz átlagosnál is nagyobb visszatartása kedvezőtlen hatást válthat ki a vízháztartásban, ezzel együtt a tó vízkészletének terhelése tovább nőne.

Összegezve

 Csak olyan parti és partközeli fejlesztéseket lehet tervezni, illetve kivitelezni, melyek nem befolyásoljak, illetve csak jelentéktelen mértékben befolyásolják az ökoszisztémát, illetve a vízháztartást. Ezzel együtt a hidrológiai mérési lehetőségek színterét, így a kalibrált vízállás mérő kiépítés elengedhetetlenül szükséges, és szinte azonnali cselekvést igényelne, az adatok napi feldolgozásával együtt, a meteorológiai adatokkal együtt. Csak ennek az adatbázisnak a feldolgozásával lehetséges megbízható elemzéseket végezni, fejlesztéseket, állagmegóvási elképzeléseket felvázolni, költségesíteni valamint a terveket, kivitelezéseket megvalósítani. Az is természetes, hogy mint ahogyan a tó vízkészlete, úgy maga a part és környéke is csak oly mértékben terhelhető, amekkora terhelést még az ökoszisztéma elvisel. Fontos döntést igényel az, hogy a hasznosításokkal milyen tavat képzelünk el. Meg kívánjuk-e őrizni a tó természetes jellegét, és ezzel a kialakult ökoszisztémáját, vagy mesterséges körülmények közepette át kívánjuk alakítani a teljes és meglévő ökoszisztémát. Ezek a szempontok a legfontosabbak, ugyanis nem mindegy, hogy milyen mértékben kívánunk beavatkozni a jelenlegi állagába, ökoszisztémájába. Lényeges még az is, hogy felismerésre kerüljön az a tény, hogy a tó terhelhetősége nem végtelen, és az is, hogy az esetleges alternatív hasznosulások bizony egymás ellen hatnak. Nem kis gond az sem, hogy a használat során ellenérdekeltségek alakulhatnak ki, akár még az önmérséklés területén is. Bizony ehhez is alkalmazkodni kell a tónak, amely szintén ökoszisztéma váltással, módosulással járhat. Ha kincsről beszélünk, akkor azzal úgy is kell bánni, mert egyetlen természeti képződmény sem képes elviselni a kizsigerelést, arra bizony azonnal válaszol, és általában a válaszok nem a hasznosulás irányába hatnak. Mint ahogy fent taglalásra került, a vízminőség, a vízmennyiség, és a vízi ökoszisztéma olyan korlátokat szab, hogy a többcélú hasznosítás, vagy annak lehetősége is korlátok közé kell, hogy szoruljon, és konszenzusra való törekvéssel lehet csak azokat elérni. Nincs irigylésre méltó helyzetbe a bizottság, sem az érdekszféra, sem a társadalmi igény tekintetében tekintetében, hát a szakmai alapon való döntés tekintetében sem! Fontos tehát széles alapon, szakmai és érdekek viszonyában felelősen vizsgálni a dolgot. Remélhetőleg ez így is lesz, érvek és érvrendszerek ütköztetésével! Hasznos és eredményes munkát kívánok ehhez valamennyi tagnak, és a Sós-tóért aggódóknak egyaránt! Nem egyszerű döntés lesz az biztos!

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

My sympathetic thoughts betadine confidentiality.

(esadeyazej, 2019.04.20 23:33)

http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/ - Buy Prednisone Online <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone</a> ahx.ojdb.sarandro.eoldal.hu.axu.hi http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Blood Power : Blood urgency table

(AFetseedshub, 2018.10.11 22:45)

Compression est comment dur votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur essence pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque culture votre manque de sensibilite bat, il pompe le sang par de vos arteres a la prendre facilement de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-feminin-avis-immobilier/